Szeretem a decembert. Többek között azért is, mert ilyenkor mindenki önmaga legjobb verzióját hozza. Na jó, legalábbis törekszik rá. Lezárunk vagy bepótolunk dolgokat, összegzünk és tervezünk. Általában az emberekben felerősödik a vágy, hogy személyiségüknek jobbik oldalát mutatva adakozzanak, jótékonyan gondoljanak más, elesett embertársaikra, de ilyenkor minimum meglátogatjuk a rég nem látott rokonokat és eszünkbe jut szeretni. Jöhetnek az újévi fogadalmak és persze az ellenállás is, hogy a fogadalmaknak semmi értelme és az is teljesen rendben van, ha így gondolod. De várj, van egy (sok) fontos kérdésem a számodra, olvass tovább, sorsfordító lehet!
Olyan szép, hogy a december, az ünnep felerősíti a vágyat, hogy másokhoz jó légy, de gondolsz-e magadra? Jónak lenni jó, de vagy-e jó önmagadhoz is? Figyelsz-e a belső igényeidre? Ápolod-e a kapcsolatodat önmagaddal?
Minőségi változást jelentene az életedben, ha azt, amit kifelé talán már gyakorolsz, önmagadra is érvényesítenéd. S ha nem is teszel újévi fogadalmakat, javaslom, hogy önmagad tekintetében indulj másképp az új évnek, csiszold ki a magaddal való kapcsolatodat és hidd el, ugrásszerű változást fogsz érzékelni az életedben, akár álláskereső vagy, akár nem.
Gondold végig:
- Törődsz-e önmagaddal úgy, mint másokkal? Meghallgatod, netán megoldod mások problémáit, oké. De adsz-e értő figyelmet önmagadnak vagy folyton kifelé irányul a figyelmed? Hallod-e az igényeit megfogalmazó kishangot ott a fejedben vagy inkább hangosabbra veszed a rádiót, hogy ne is figyelj rá?
- Megtiszteled-e magad azzal, hogy kilépsz méltatlan, megalázó helyzetekből vagy a kisebb ellenállás felé haladva, álbiztonságba ringatva magad maradsz és benne tartod magad olyan szituációban, ami egyébként már nagyon kényelmetlen/kínos/fájdalmas?
- Degradálod-e a saját életedet azzal, hogy elfecsérled a rendelkezésedre álló időt (az életed) a halogatásaiddal? Bőkezűen bánsz-e a rendelkezésedre álló idővel, aminek valószínűleg a felén amúgy is túl vagy már? Gondosan lepecsételed-e rossz szokásaidat, mondván: „én már csak ilyen vagyok”?
- Hagyod-e, hogy napokig rossz kedved legyen, manipulatív csenddel vagy épp pikírt megjegyzésekkel mérgezed-e a magad (és a környezetedet)?
- Ostorozod-e magad ártó gondolataiddal, lekicsinylő, minősítő, elértéktelenítő állításokkal?
- Bünteted-e magad vélt/valós gyermekkori sérelmeid dédelgetésével, szülőktől, tekintélyszemélyektől kapott negatív visszajelzésekről való "nosztalgiázással"?
- Babusgatod-e negatív hiedelmeidet a képességeidet illetően? Nyomod-e a féket ezerrel, ha közeledik a komfortzónád határa?
- Ismered-e a határaidat, erősségeidet, korlátaidat vagy az önismeret valami jól hangzó trendi izé számodra és még az is kiderülhet, hogy nem is ismered a világ legjobb fej emberét, azaz önmagadat?
- Kicsattanó örömmel örülsz-e a sikereidnek vagy csak ünnepel(get)sz a sikerkönyvek előírása szerint?
- Maradéktalanul átéled-e az érzéseidet, úgy a sikerélményt, mint a kudarcot vagy átrobogsz mindenen, kissé elérzéstelenítve?
- Megvan-e az újradöntés képessége benned? Megengeded-e magadnak, hogy másképp gondolkodj, mint amikor az első döntést hoztad? (Hibás döntésed esetén tudsz-e belátó lenni, vagy oly gyengéd figyelemmel fordulni magad felé, mint egy térdreesett kisgyerekkel tennéd?)
- El tudod-e fogadni, hogy változol, fejlődsz, növekedsz és bizony "kinövöd a ruháidat"? Vagy erőnek erejével ragaszkodsz szűk, divatjamúlt helyzetekhez, csak mert már szinte hozzádnőtt?
Szóval… légy jóban magaddal, ha lehet! Fektess időt, energiát önmagad "nagyszerűsítésébe"! :-) Aki önmagával jó kapcsolatban van, nagy eséllyel kapcsolódik könnyebben a nagyvilágban bárkihez. Aki értékeli és tiszteli önmagát, olyan erőforrásra tesz szert, ami mástól, kívülről nem beszerezhető. A kiegyensúlyozott ember békét és erőt áraszt, a békés ember társaságát pedig nagyon keresik az emberek. És a munkáltatók is. (És a szerelemre kiéhezett nők/férfiak is, de az másik blog tartalma lenne... ;-)) Na de fókuszáljunk:
Higgy nekem, két hasonló képességű ember közül a munkáltató mindig a kiegyensúlyozottabbat választja. És bár kiegyensúlyozottnak lenni elsősorban neked jó, hidd el, a környezeted is hálás lesz érte.
Ha az önelfogadás, önfejlesztés útján szívesebben haladnál segítséggel az új állásod felé, íme, itt a kinyújtott kéz: kattints.