Menekülj előre!

Húszas évei végén jár és aznap ő az ötödik interjúzó. A lelkesedésem töretlen, de kellett már ehhez a lelkesedéshez koffein is, fáradok. Ötödik elegáns, végre valaki, aki megkerüli az asztalt és úgy fog velem kezet, udvariassága már-már zavarba ejtő. Még azt is megvárja, míg én ülök le először. Tetszik. Kissé elmerengek azon, hogy lassan kihal ez az etikett szabály, de üde színfoltja volt a napnak, az biztos. Ötödik leül, feszült, párás nyomot hagy a tenyere az asztalon. Babrál kicsit a tollával, néha sikerül vele szemkontaktust teremtenem, de elrebben a tekintete. „Nem-nem, az nem lehet” – mondom magamnak, önkéntelenül kapcsol be a tapasztalati vészjelzőm. Mélyet lélegzek, a feltételezés is idegessé tesz, inkább mosolygok és kedvesen kérem, mutatkozzon be.

 Felkészült, begyakorolt választ hallok, kissé sablonos, eldarált, és színtelen, de semmi gond, majd a többi kérdésre talán jön izgalmas válasz. Bíztatom magam, koncentrálok, hogy tudjak jót kérdezni, mert közben érzem a mellettem ülő vezető feszültségét is. Lassan rákanyarodunk a 6. interjús óránkra, de ez nem tartozik Ötödikre, ez a mi dolgunk.

Önmagáról nyíltan beszél, de fürkészőn néz szét a levegővételnyi szünetekben. Láttam már ilyet, tudom, mit jelent. A testbeszédje elárulja, az asztal alatt „nyomja a varrógépet”, a rebbenékeny tekintet szinte már nem is zavaró, meg lehet szokni. Ádámcsutkája le-fel jár, gyűrögeti a füzete sarkát, ebből szamár fül lesz, „akárki meglássa!”. Láttam már izgulós interjú alanyt, de ez annál több. Ő is tudja, én is tudom, hogy eljön a pillanat… pont így: „Elmondaná, hogy képzeli el ezt a munkakört? Mit gondol, mi lesz az első teendője, hogyan kezdene munkához?” – teszi fel a vezető a kérdést, gondolta, megsegíti az izgulót.

A válasz épp az, amitől féltem, a „visszahozhatatlan”. Amiből már nincs HR-es, aki „visszaépít”, felsegít…, ha szándékozna még egyáltalán.

„Az a helyzet, hogy nagyon sok helyre küldtem el a pályázatomat, a hirdetés szövegét pedig már nem találtam meg, mire behívtak interjúzni. Nem tudom, miről szól a munkakör…”

„Akkor azt sem tudja, hogy melyik állásra interjúzik éppen?” – teszi fel a tőrdöféssel egyenértékű kérdést a vezető.

„Nem, sajnos. De gondolom, hogy a beszerzői pozíció lesz… vagy az anyaggazdálkodási?”

Ötödik ekkor harmadik lett. Harmadik aznap a vezető életében, aki nem tudta, milyen pozícióra jön interjúzni.

Ha felkészültebb állásinterjúzó szeretnél lenni, olvass minket. Például itt.