Menekülj előre!

Betegen nem állásinterjúzunk.

Betegen nem állásinterjúztatunk.

(Betegen még csak nem is írunk az állásinterjúkról.)

Nagyjából ezek a válaszok arra a kétségbeesett kérdésözönre, ami tőletek jön arra vonatkozóan, hogy mi a teendő akkor, ha beteg leszel az állásinterjú előtt. (A zárójeles bloggereknek szólt. :-))

Mi a teendőd? 

Nagyon egyszerű. Lemondod. Lehetőleg időben, frappánsan, üzletiesen (együttérzésre vagy sajnálatra nem apellálva). Ha a láztól ragyog a szemed és rózsás az arcod, ha úgy érzed, hogy vanília puding van az agyad helyén és valamilyen furcsa oknál fogva képes voltál lenyelni nyolc pengét egyszerre és az ott is maradt a torkodban  – ez már épp elég ok arra, hogy otthon maradj és figyelj kicsit magadra, gyógyulj. Elsősorban te vagy a fontos, másodsorban senkinek nem hiányzik egy kis fertőzés. Túl sokat – feltehetően – úgysem tudnál kihozni magadból, a „hősiesség” ilyen formája pedig ritkán kiválasztási kompetencia.

Ha pedig nem kapsz új lehetőséget? Ne bánd. Ne akarj olyan cégnél dolgozni, ahol nem értékelik, hanem „büntetik”, hogy elővigyázatos vagy. Ha jó a pályázati anyagod, garantálom, hogy hamar találsz új helyet, ahol állásinterjúzhatsz.

Nos, a „vanília puding” most nekem is csak ennyit engedett, de hamarosan jelentkezem! Addig is: menekülj előre! :-)