Menekülj előre!

Pályázatot hirdettünk, mert szerettük volna, ha olvasóink megosztották volna a véleményüket, gondolataikat veled. Példát szeretnénk mutatni a többszempontúságra, arra, hogy a dolgokat megközelíthetjük más szemszögből, más perspektívából is. Erre a pályázati felhívásunkra érkezett az alábbi cikk, fogadd szeretettel. A cikk írója KOKTÉL csomagot nyer, amennyiben a honlapunkon december 20-ig  a legtöbb like-ot kapja. Olvasd a gondolatait nyitottsággal és ha tetszett, a cikk elolvasása után a nyomj egy like-ot.

A cikkeket formailag szerkesztettük, de tartalmilag változatlan formában közöljük. Az alábbiakban olvasható gondolatok a pályázatot beküldő szerző véleményét tükrözik.

A cikk írója: Kovács Balázs

"Menjünk vagy maradjunk?

A  mai fiatalok többségét foglalkoztatja a gondolat, hogy átmenetileg vagy akár véglegesen az ország határain kívül próbáljon szerencsét. Egyedül, vagy párral valószínűleg egyszerűbb a beilleszkedés, de mi történik  akkor, ha egy család egy-két vagy akár több gyerekkel külföldre költözik?

Lassan már 5 éve döntöttünk úgy családommal, hogy külföldön próbálunk szerencsét. Természetesen rokonaink, barátaink, ismerőseink két pártra szakadtak vagy elismerő vagy szörnyülködő véleményüknek adtak hangot, melyeket vagy  meghallgattunk, vagy éppen figyelmen kívül hagytunk. Gyerekeink akkor két és négyévesek voltak és a kezdeti nehézségek után mára észrevétlenül integrálódtunk a fogadó ország életébe, elfogadtuk annak, néha számunkra különös szokásait, értékrendjét, s most már csak magunkban mosolygunk az újonnan jöttek „naivitásán“, rácsodálkozásán. 

Arra a kérdésre, hogy menjünk vagy maradjunk sajnos nem tudok egyértelmű választ adni, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, rengeteg pro és kontra érv szól a menés és a maradás mellett is. De ha eldöntöttük hogy megyünk akkor azt döntsük el átgondoltan, higgadtan, és mindenek előtt legalább középszinten (aktívan) beszéljük a fogadó ország nyelvét. (Az jó ha beszélünk angolul, de pl: Ausztriában a hivatalokban nem nagyon, vagy csak rosszul beszélnek angolul, és a hivatali ügyintézés, főleg az elején mindennapos).

Ha a döntés megszületett akkor a saját hivatali és egyéb ügyeink elintézése mellett (csomagolás, költözés, munkahelyi és hivatalos intéznivalók  (pl: TAJ kártya intézése) mellett egy-két szülői feladatra hívnám fel a figyelmet. 

• Hová költözzünk? Nagyon fontos döntés, a kapcsolattartás, otthoni látogatások megszervezése miatt.  Melyik ország, melyik városa?  Az adott városban melyik városrész, kerület . ajánlott vagy kerülendő gyerekes családoknak, nagyon fontos a környékbeli infrastruktúra. Vegyük igénybe az internetes fórumok segítségét, mások személyes tapasztalatait, minél több véleményt hallgassunk meg a döntés meghozatala előtt. A konkrét lakás megtalálása nehéz feladat (ha nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy a cég megkeresi helyettünk) – de nem lehetetlen. Sok-sok kereső, internetes oldal, fórum lehet ebben a segítségünkre.
• Óvoda, iskola megtalálása. Ebben is nagy segítséget lehet, hogy minden országban van az ott élő magyaroknak közösségi oldala, fóruma; de az adott nyelven a helyiek fórumait is érdemes böngésznünk). Fontos szempont lehet, ha erre lehetőség van, hogy valaki az óvodában, iskolában  beszéljen magyarul, ami az első idők kommunikációs nehézségeit megoldhatja, és a beilleszkedést jelentősen megkönnyítheti. De nem javaslom gyerekünk  kifejezetten magyar iskolába, óvodába való beíratását, mert ez az integrációt véleményem szerint lassíthatja, később, nem megfelelő nyelvtudás hiányában, az életünket megnehezítheti.
• Nagyon fontos a gyerekorvos kérdés. Lehetőség szerint anyanyelvű doktort keressünk, ebben szintén segítségünkre lehetnek a kint élő magyarok fórumai. Fontos tudni, hogy  már az első naptól tudjuk, hová menjünk, ha megbetegszik  a gyerekünk. Fontos tisztában lenni az adott ország oltási rendjével,ezért az átköltözésünk után minél hamarabb keressük fel a gyerekorvost. Hasonlóan fontos a közeli (gyerek)kórház feltérképezése (vészhelyzetek esetén azonnal kéznél legyen az elérhetőség)
• Gyermekelhelyezés: amennyiben erre lehetőség van, akkor mindenképpen próbáljuk meg megoldani, hogy a költözésnél ne legyenek jelen, ne legyenek láb alatt. Gondoljunk bele mekkora feszültséggel jár egy költözés nekünk felnőtteknek is, hát még egy gyereknek. Nem beszélve a költözés során jelentkező esetleges veszélyekről.  Biztosan jobb helyen lesznek a nagyinál, keresztszülőknél, vagy akár barátoknál! Néhány napot kibírunk egymás nélkül, főleg ha a gyerekek ehhez amúgy is szoktatva vannak, és a kezdeti kipakolás, bútor összeszerelés is gyorsabban megy ha ők nem akarnak mindenben és mindig önzetlenül segíteni.  Az új otthon berendezésénél első és legfontosabb legyen a gyerekszoba nagyjábóli vagy végleges berendezése, hogy a megérkező gyerekeket a változatlan otthon érzése várja (találják meg újra a játékaikat, legyen dekoráció és lehetőleg vidám hangulat). Nálunk a gyerekek első reakciója amikor megérkeztek, a régi játékok megkeresése, rácsodálkozás, hogy „jééé ilyenünk is volt…?“ és a játék folytatása ott, ahol pár nappal azelőtt abbahagyták.
• Amennyire lehet, hagyjunk időt nekik a változások feldolgozására, elfogadására. Az első napokban, hetekben töltsünk minél több időt együtt, beszélgessünk a gyerekekkel, fedezzük fel a környéket a várost ahová megérkeztünk. Legyen sok családi hétvége. Ha megoldható ne kezdjük a kint tartózkodást rögtön ovival/iskolával. Nem baj ha az első pár napban / hétben  nem kezdenek rögtön ezen intézményekbe járni.
• Fogadjuk el, hogy az első pár hét / hónap kemény lesz (honvágy, kultúrsokk, stb.) de a kicsiknek sem könnyű. Náluk hamarabb elmúlik az újdonság varázsa, hamarabb „ér véget a nyaralás“ és először nehezen fogadják el, hogy ez a nyaralás bizony más mint a többi.  Ez elhúzódik (s jönnek a kérdések, hogy „mikor megyünk már vissza, otthon minden sokkal jobb volt“ stb. stb.) A sikerünk titka a türelem. Mondjuk el százszor, hogy most itt fogunk lakni, ez az új otthonunk. Hozzuk magunkkal az otthoni szokásokat és rítusokat, hogy az új lakás is otthonná váljon. Keressünk új kapcsolatokat, barátokat. Fontos,  ha mi jól érezzük magunkat az új helyen a gyerekek is hasonlóan fognak érezni. A kezdeti nyelvi nehézségeken a gyerekek hamar túljutnak, úgy sajátítják el  az idegen nyelvet, hogy közben észre sem veszik. 

Persze ezen változást elsősorban nekünk kell elfogadni,  tudni és hinni benne, hogy ha most éppen nem is annyira jó a helyzet amiben vagyunk, jobb lesz, jobb lehet ha minden megteszünk a helyzet javulásáért.

Még számtalan ötletet lehetne felsorolni a fent leírt átmeneti időszak megkönnyítésére, a fenti szempontok az általam fontosnak tartottak közül valók voltak, akkor ha az ember gyerekekkel vág neki az ismeretlennek. Az is egyértelmű, hogy aki egyedül vagy párral indul neki, más problémákkal fog találkozni, illetve valószínű, hogy a beilleszkedési fázis számára egyszerűbb lesz, mint annak, aki a családját is magával viszi, vagy a család később csatlakozik hozzá.

Amennyiben valaki Ausztriát választja élete következő célállomásának, gyerekkel vagy gyerek nélkül, szívesen segítek a kezdeti nehézségek megoldásában, illetve akár már a váltás előkészítésében, zökkenőmentes lebonyolításában. Ha erre a segítségre igénye van, elérhetőségem az oldal üzemeltetőjénél rendelkezésre áll."

Ha megnyomod a like gombot, szavazatoddal hozzájárulsz, hogy az írója megnyerhessen egy állásinterjúra történő felkészítést. A véleményedre is kíváncsiak vagyunk, milyen visszajelzést adnál a cikk írójának? Szólj hozzá! J