Az idő előrehaladtával - „bölcsülve” - megtanulja az ember a magánéletében is, hogy olyat kérdezzen, amire akarja is hallani a választ. A bölcsesség még magasabb foka az, ha azt is megtanulod, mit NE mondj el magadról -, főleg kérdés nélkül vagy véletlenül...
Az alább felsorolt mondatok amolyan „varázs-válaszok”, amelyekhez kérdések sem kellenek, csak úgy „kibukkannak” a jelöltekből. És micsoda erejük van... csak úgy lendítik az ajtót... hogy könnyebb legyen kifáradni az interjúszobából. :-)
Légy hát óvatos, ilyen és ehhez hasonló mondatok NE hangozzanak el az interjúdon, ha jót akarsz. (A mondatok megtörtént, valós interjúhelyzetekből valók, amelyek a szerző szakmai életét keser-édes emlékekként színesítik az egyébként sem szürke hétköznapokban. :-))
- „Jajj, csak beleszólok, aztán már ki is kapcsolom...”
- „Bocsánat, nem tudok koncentrálni, menstruációs görcseim vannak.”
- „Basszus, nem jut eszembe a válasz, azt hiszem, kevesebbet kellett volna piálni tegnap a haverokkal.”
- „Szabadidőmben a vallási közösségem tagjaival agitáljuk az embereket, hogy csatlakozzanak a közösséghez és találják meg velünk a Fényhez vezető utat.”
- „Hol lehet ilyen szemfestéket venni?”
- „A munkakörről? Nem tudok semmit. Mivel önök a szakértők, mondják el önök.”
- „Mit is gyárt még ez a cég?”
- „Az előző cégnél próbaidő alatt küldtek el, mert azt mondták, hogy alkalmatlan vagyok a csapatmunkára.”
- „Van, hogy összetörök néhány poharat... Stresszes világban élünk, mással is előfordul.”
- „Példa a precíz munkavégzésemre, hogy például, amikor cseresznyés pitét sütök, akkor cseresznyemagozás után megszámolom a magokat és a fél cseresznyéket...”
- „Szakmailag nem sok kihívást látok az önök cégében, minden a kisujjamban van.”
- „Nincs kérdésem.”
Ha nem tudod, mi a gond a fenti mondatokkal egy interjús helyzetben, akkor kérdezd meg tőlem! :-)