Menekülj előre!

A múlt heti cikkünkben (olvasd el itt) HR-es, de leginkább kiválasztást végző kollégák félresikerült kérdéseivel foglalkoztunk. A cikk – érthetetlen okból - főként az interjúzóknak tetszett, néhány kollégának nem. Sajnos tőlük is inkább kritikák érkeztek, mintsem építő jellegű, értékelhető vagy legalább komolyan vehető visszajelzések. Sebaj, mi ebből is igyekszünk tanulni, például azt, hogy a visszajelzés adásról nem lehet elégszer olvasni, úgyhogy itt a link, emlékeztetőül.

Nos, vissza az eredeti témához. Ma arról fogunk gondolkodni, hogy az előzőekben leírt kényelmetlen, kellemetlen, ciki kérdésekre miként lehet jól válaszolni, sőt, akár profitálni is belőle.

 Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindennek a kommunikáció az alapja. Ha az előző héten követtél a facebookon, vagy magadtól is elolvastad már az asszertív kommunikációról szóló cikkeinket (vagy tanultál más forrásból a témáról), akkor te már tudod, amit sajnos sokan még nem, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, milyen kérdésekre számíthatsz az állásinterjún, ha felkészült, ügyes kommunikátor vagy. Ha megvannak a fejedben az asszertivitás alapjai (és használod is), tudsz visszajelzést adni, tudsz haszonérvelni, akármilyen kérdést is kapsz, csak nyertesen jöhetsz ki belőle.

Mert a kérdések java részének (nem a szakmádra irányuló kérdésekről beszélek!), alapvetően nincs jó vagy rossz „megfejtése”. Ha a kommunikációd üzleties, asszertív és jól felépített, nélkülöz mindenféle elragadtatott érzelmet és agresszivitást, magyarán erőszakmentes, úgy a siker felé vezető úton jársz.

Az előző cikkben felsorolt kérdések azért izgalmasak, mert nem az a lényeg, hogy tényszerűen mit válaszolsz rájuk, hanem az a reakció lesz a fontos, az a viselkedés, hanghordozás, testbeszéd és kommunikációs stílus, ahogyan megfogalmazod a válaszodat.

Ha a feltett kérdésekre – képletesen szólva – felveszed a kesztyűt, és felháborodva, idegből, elragadtatva válaszolsz, akkor hagyod, hogy „behúzzanak a csőbe”. Mert ha kimozdulsz az asszertivitásból, akkor csak két másik lehetőség van: vagy agresszív leszel vagy passzív. Állásinterjún ez utóbbiak nem megengedhetőek. Figyelem! Még akkor sem, ha a HR-es vagy a kiválasztást végző üzleti vezető NEM ASSZERTÍV! (Ahogyan a kérdések sem voltak azok. Lásd meg, értsd meg, hogy épp ez a játszmák lényege. Az állásinterjús provokatív kérdésfeltevésnek nincs más célja, mint hogy kibillentsen az asszertivitásból, még akkor is, ha nem stresszinterjún vagy.)

Lássuk, milyen a kérdésekre adott a.) agresszív, b.) passzív és c.) asszertív válasz lehetséges. (A sorrend mindenhol ugyanez.)

Volt már kirúgva?

a.) Igen. Az előző főnököm nem volt megelégedve velem, fogalmam sincs, mi volt a baja velem, de még megbánja.

b.) Igen. Ilyen az élet.

c.) Igen, és nem emlékszem rá vissza szívesen. Rossz emlék számomra, mégis úgy érzem, sokat tanultam belőle, számos tanulsággal szolgált az eset.

Mi a véleménye a Mária Rádió adásáról?

a.) Borzalmas, utálok minden vallásos dolgot./Imádom, terjeszteni is fogom, mert mindenkinek azt kellene hallgatnia.

b.) Nem tudom, nem ismerem, nem igazán érdekel.

c.) Szabadidőmben szívesen hallgatok rádiót, főként zenei csatornákat, az Ön által említett csatorna, ha jól tudom, nem tartozik ezek közé./… az említett csatorna is ezek közé tartozik.

És akarnak gyereket vagy csak még nem jött össze?

a.) Nem, nem akarunk, első a munka, szó sem lehet gyerekvállalásról./Igen, de ehhez önnek semmi köze.

b.) Ezen még nem gondolkodtam.

c.) Semmilyen egészségügyi akadálya nincs a gyermekvállalásunknak. Jelenleg ez nem központi kérdése az életünknek, először a biztos alapot szeretnénk megteremteni a családalapításhoz. Egészséges felnőtt emberek vagyunk, természetesen – egy későbbi időpontban – gyermeket is szeretnénk.

Mit szólna, ha az óvodában roma származású télapó ajándékozná meg a gyermekét?

a.) Felháborodnék, kivenném a gyereket az oviból./Semmi gondom nem lenne ezzel, de úgy látom, önnek igen…

b.) Ilyen lehetőségről még nem gondolkoztam, nem tudom, hogyan reagálnék.

c.) A télapó ünnepség véleményem szerint a gyermekekért van, a kislányom nagyon szereti az ilyen jellegű ünnepeket, az ő öröme az enyém is – a télapó származására való tekintet nélkül.

Ön melyik napilapot járatja rendszeresen? (Melyik honlapról tájékozódik a napi hírekről?)

a.) Kizárólag jobboldalit/baloldalit, csak azt hiszem el, amit ők mondanak, a másik egy hazudozó banda.

b.) Nincs időm olvasni.

c.) Szabadidőmben szívesen olvasgatok, főként könyveket/folyóiratot/napilapot. A napi hírekről link-gyűjtő oldalakról csemegézek, a számomra figyelemfelkeltő főcímek alapján.

A lakcíméből látom, hogy ön vidéki. Ön szégyelli ezt?

a.) Igen, vidéken születtem, és sok hátrányom adódott belőle, és az ilyen kérdések eléggé felháborítanak.

b.) Nem hiszem, hogy ez bárkit is érdekelne.

c.) Vidéken élni jó, én nagyon szeretem és büszke is vagyok rá. Előfordulhat, hogy ez másokban okoz valamilyen megalapozatlan rossz érzést, de én számos előnyét élvezem.

Az önéletrajzában azt írja, hogy dinamikus, eközben jelentős túlsúllyal küzd. Ez a kettő hogyan egyeztethető össze?

a.) Az újévi fogadalmam az, hogy lefogyok, mindenki ezzel molesztál.

b.) Nincs összefüggés.

c.) A súlyom valóban nem biztos, hogy tükrözi azt a dinamizmust, amit a munkában nyújtani tudok. Számos példával tudom alátámasztani, hogy dinamikus, a problémákra gyorsan reagáló, lendületes munkaerő vagyok. A súlyomat pedig diétával igyekszem lefaragni. Ha együtt dolgozunk majd, ellenőrizheti. J

Hogyan befolyásolná a hatékonyságát, ha kiderülne, hogy a főnöke homoszexuális?

a.) Ööö, hát, nem örülnék neki, ki nem állhatom a homoszexuálisokat.

b.) Nem érdekel a dolog.

c.) Véleményem szerint a munkahelyi teljesítményt semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy a szexualitás terén ki milyen irányultságú. Én magam a vezetőmet szeretném látni a főnökömben.

Hány ajánlatot kapott a miénken kívül?

a.) Ajánlatot? Senki nem méltatott még csak válaszra sem.

b.) Talán kettőt, vagy hármat… nem is tudom.

c.) Aktív álláskereső vagyok, szerencsére több meghívást is kaptam interjúkra./Aktív álláskereső vagyok, egyelőre ugyan nincs több ajánlatom, de ha Önökkel meg tudunk állapodni, nem is lesz rá szükségem.

Miért nem vonul inkább nyugdíjba?

a.) Jogos a kérdés, elég fáradt vagyok már és unom ezt az egészet.

b.) Nem hiszem, hogy nyugdíjasan jobb lenne az életem.

c.) A kérdésen természetesen én is elgondolkodtam, de átgondolva a helyzetet mind anyagilag, mind személyes okokból jobban járok, ha még dolgozhatok. Tele vagyok energiával, a szakmai tapasztalatomnak pedig jó hasznát vehetik.

Mondja, ha kihalna a bolygó, ön és én benépesítenénk?

a.) Ön és én? Kizárt. Felháborít még a gondolat is.

b.) Engem az sem zavar már, ha kihal a bolygó.

c.) Nos, érdekes felvetés. Ugyan a tendencia nem túl jó, számos okunk van a félelemre, de azt gondolom, van megoldás arra, hogy tegyünk azért, hogy a bolygó ne haljon ki.

Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy a példák mintaként szerepelnek itt, csak megfontolandó lehetőségként. Az asszertivitásodat használva számos más válasz is jó lehet, ami a részedről hiteles és az alábbi képen szereplő állításoknak, mint az asszertivitás kritériumainak megfelel.

Ha még nem tetted, de szeretnél még több információhoz jutni a versenyelőnyöd növeléséért, kattints ide és iratkozz fel a hírlevelünkre.